BUDDHA MANDALÁK

2024.02.25.

A Buddha mandalák Buddha Dharma tanításait és a Samsara végtelen körforgását mutatják be.

Buddha mandala a samsara végtelen körforgása

Ki volt Buddha?

A buddhizmus első számú meghatározó alakja, más néven Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha.

Ókori bölcs, filozófus, vallásalapító, vallási vezető, író és prédikátor volt. Úgy tartják, hogy elsősorban Kelet Indiában élt és tanított. A buddhista források szerint valamikor i. e. 563 körül Siddhartha Gautama néven született Lumbiniben, az ősi Indiában (mai Nepál, közel az indiai határhoz), Kapilavastu hercegeként.
Kapilavasztu, Lumbini városától 25 km-re fekszik északnyugatra, egy időben a Sákja királyság fővárosa volt. Kapilavasztu 1997-ben UNESCO világörökségi helyszínné vált.

A minden földi jóval ellátott kiváncsi ifjú herceg kiszökött a palotából és a legelső palotán kívül tett látogatása során négy gyötrelmes látvánnyal (Négy gondolatébresztő látványnak is mondják) találkozott: egy öregemberrel, egy holttesttel, egy beteg emberrel és egy aszkétával (az a személy, aki szellemi javakért és lelki gyarapodásért önmagát megtagadja, azaz szerzetes).

E négy látvány mélyen érintette, mely során teljesen összezavarodott és nem találta többé a boldogságot és élete értelmét az érzéki gyönyörökben és a fényűző semmittevésben. Végül 29 éves korában maga mögött hagyta az anyagi gazdagságot és elindult a megszabadulás keresésének útján, hogy megállítsa az érző lények szenvedését. A legenda szerint ez a négy találkozás indította el a fiatal herceget a spirituális úton, mely végül a megvilágosodásához vezetett.

Gautama a megszabadulás keresésének útján meditációs és önsanyargató aszkéta gyakorlatokat végzett, elérte a legfőbb jóga-csendet és „kévalinná”, azaz jógamesterré vált.

Többéves remeteség, szerzetes életmód és vándorlás után egy fügefa alatt ülve Gautama úgy döntött, nem mozdul el onnan, amíg meg nem találja a lét szenvedő mivoltának feloldását, azaz amíg el nem éri a megvilágosodást.

Mivel spirituális útkeresése előtt pazar kényelemben élt, az aszkézis idején pedig veszélyes önsanyargatásig vitte a gyakorlatokat, elhatározta, hogy egyiket sem fogja követni, hanem a középutat kell kipróbálnia. Tanulmányozta az összes szent iratot és mindenféle módszert kipróbált. Új meditációs gyakorlatba kezdett, amely a légzés és a testi funkciók, érzetek figyelésén alapult. Elméje tisztává és csendessé vált.

Hat évvel azután, hogy elhagyta a palotát, buddhává, megvilágosodottá vált. Ekkor visszaemlékezett előző életeire, majd ráébredt a halál és az újraszületés lényegére. Rájött, hogy az újraszületések ciklusát csak az aszkéta életmód és a világi örömök közötti középúttal lehet megtörni, így érhető el a Nirvána (beteljesülés vagy üdvösség) állapota.

Buddha, élete hátralevő részében, mintegy 45 éven át a mindennapi életből vett, könnyen érthető példákat használva tanított az emberek között. Tanításait soha sem tartotta abszolútnak, úgy tartotta, hogy mindenkinek a saját útját kell járnia. Kifejtette, hogy ő személyesen miként jött rá a dolgokra és hogyan érte el a megvilágosodást. Követőket nem toborozott, mindenki önszántából csatlakozhatott tanítványául. Így jött létre a szangha (buddhista szerzetesekből álló csoport), amelybe először csak férfi szerzetesek léphettek be. Később Buddha nevelőanyja, kérésére női apácákat is felvettek a közösségbe. A szangha mérete folyamatosan nőtt, ám a buddhizmus csak i. u. 100 körül kezdett el nagy vallássá válni, amikor Indián kívül is terjedni kezdett.

A buddhisták úgy vélik, hogy életéről, beszédeiről és szerzetesi szabályairól szóló beszámolókat halála után összefoglalták, és követői megjegyezték. A neki tulajdonított tanítások különféle gyűjteményeit körülbelül 400 évvel később a szájhagyomány adta át az írásnak.

Buddha Mandalák
Ezek a mandalák Buddha Dharma tanításait és a Samsara végtelen körforgását ábrázolják. A samsara világot jelent a maga ciklikus, körkörös változásával.
A Dharma (örök törvény) alaptana a Négy Nemes Igazság:

● Van szenvedés ● A szenvedésnek van oka ● A szenvedés oka a vágy ● A szenvedés megszüntetésének van módja.

A szenvedés megszüntetésének módja a Nyolcágú Nemes Ösvény:

● Helyes szemlélet ● Helyes gondolkodás ● Helyes beszéd ● Helyes viselkedés ● Helyes életmód ● Helyes törekvés ● Helyes elmélkedés – törekvés a megértésre ● Helyes elmélyedés – meditáció

A Buddha mandalákon a keréknek nyolc sugara van, ami a Buddha által mutatott Nyolcágú Nemes Ösvényt és a bölcsesség ábrázolását jelképezi.
A Mandala pereme a gyakorlás és a meditáció fontosságát szimbolizálja.

Forrás:
https://web.archive.org/web/20200920121551/http://www.seasite.niu.edu/crossroads/cooler/Cooler-%20Buddhism%20and%20Pagan%20webpage.html
https://www.accesstoinsight.org/lib/authors/silacara/youngpeoples.html#ch-04
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gautama_Sziddhártha
https://buddha101.com/buddhism_history.htm

Képek forrása:
https://mandalas.life/get/shakyamuni-buddha-buddhist-mandala-art/
https://www.needpix.com/photo/download/1100755/buddha-statue-bhutan-country-religion-buddhism-asia-temple-sculpture